Nagy-nagy rámolások időszaka van, szüléim felhozták archívumom zömrészét (végrevégre). Kis gyöngyszem: lista azon szakokról, melyeket 2001-ben, maturálásom évében rangsorolni kívántam továbbtanulás céljából.

Alkalmazott zoológus, állatorvos, állattenyésztő mérnök, biológus, bűnügyi (vmi az RTF-en), design menedzser, erdőmérnöki, film- és televízió operatőr, film- és televízió rendező, formatervező, idegenforgalmi és szálloda, látványtervező, magyar mint idegen nyelv, növényorvosi, orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus, tájépítész mérnöki, tervezőgrafika, vágó, vendéglátó és szálloda. Opcionálisan hozzábiggyesztve: ütőhangszer (ezt magam sem értem), diplomás ápoló (utólag kihúzva), vadgazda mérnöki.

Hát jelentem, azóta is egyfolytában rangsorolok.

A háj még mindig csordogál lefelé az oldalamról.
(Norbi hazamehet.)

Írásaim között keresgéltem, és hát igen jókat mulattam. (Egykor írni tudtam, ma már csak mulatni.) (Azóta is mulatok életem legjobb címadásán: az Alföldi rendezte Három nővérről írt kritikám Hintázzatok csak, lányok néven nem készült el Nánay órájára.) Ez itten 2005 tavaszán született a Mester előadáselemző órájára, címtelen, olvassátok. [Nem egészen értem, miért, de a törtek nevezőjében az o mindig visszacsúszik a k mellé. Kicsit nehéz így megszövegszerkeszteni, ha nincs szövegszerkesztő. Lényeg, hogy a képletben a k az egyenlőtlenség bal oldalán található tört nevezője, az o pedig a jobb oldalié akar lenni. Köszönöm a figyelmet.]

Tétel: A Szász János rendezte A Mester és Margarita – előadás nem adja vissza Bulgakov regényének filozófiai mondanivalóját.

Bizonyítás

módja: teljes indukció

A következő képletet állítom fel:

d + t × sz < (x + y)m
k o

d:= az előadás dramaturgiája

t:= technikai megoldások

sz:= színészi játék

k:= katarzis

x:= a regény társadalomképe

y:= a regény transzcendencia-felfogása

m:= művészi kreativitás

o:= az olvasás előnyei

Tegyük fel, hogy minden változó 1-től 10-ig vehet fel értékeket. Ha minden változó maximális értékkel szerepel, akkor látjuk, hogy (10 + 10×10)/10 = 11 < [(10 + 10)10]/10 = 20. Mondhatnánk, hogy ezzel le is zártuk a bizonyítást, de ez igencsak etikátlan és leegyszerűsített megoldás lenne. Tegyünk a bal oldalra egy szorzót, az esélyegyenlőség szorzóját, melynek értéke legyen 2. Ezzel megadtuk a lehetőséget az előadásnak, hogy jobb legyen az adaptált műnél.

1.) belátjuk a tételt a minimális értékekre

Képletünk tehát: 2 (d₁ + t₁ × sz₁) < (x + y)m₁
k o

Kikötések: k≠0, mert ha nincs katarzis, akkor az nem színházi előadás, mely esetben képletünk értelmét veszti

o≠0, mert olvasásnál megadatik, hogy puha babzsák fotelben sajtos popcornt majszolgatva pont akkor tegyük le a könyvet, amikor kezdődik a Barátok közt.

2o(d₁ + t₁ × sz₁) < k(m₁x + m₁y)

ahol

o:=6 (mert azért lássuk be, kényelmetlenségekkel is jár az olvasás: az orosz neveknél minduntalan vissza kell lapozni, folyton megzavarnak, amikor végre kezd izgalmas lenni, és ha lábujjunkra ejtjük a művet, az nagyon fájdalmas)

k (az egész előadásra vonatkozóan) = 7

x= értelmetlen rendőrállam, erkölcstelen, kisszerű emberek -> 8 (mintha kicsit egyoldalú lenne az ábrázolás)

y= a kereszténység motívumainak átrendezésével új, rendezett világkép kialakítása -> 10

Határozzuk meg a változók minimális értékeit!

d₁= Pilátus megöleti Júdást (az előadás történéseiből ez egyáltalán nem következik) -> 3

t₁= Berliozt elgázolja a villamos (elég valószínűtlen egy metróállomáson) -> 3

sz₁= Rátóti Zoltán (az általa megformált Hontalanból nemhogy jó verseket nem nézünk ki, de még azt sem, hogy valaha olvasott verset) -> 4

m₁= Meigel báró szerepeltetése (csak azért tűnik fel, hogy legyen kinek meghalnia) -> 3

Helyettesítsünk be!

bal oldal: 2×6(3 + 3 × 4) = 180

jobb oldal: 7(3 × 8 + 3 × 10) = 378

180 < 378 -> az egyenlőtlenség teljesül

2.) belátjuk a tételt tetszőlegesen kiválasztott értékekre

Képletünk tehát: 2 (d_t + t_t × sz_t) < (x + y)m_t
k o

A kikötések változatlanok.

2o(d_t + t_t × sz_t) < k(m_tx + m_ty)

Keressünk tetszőleges értékeket a változóknak!

(Bizonyos változóknál a legcélravezetőbb módszer, ha felcsapjuk valahol a könyvet, és rábökünk egy mondatra.)

d_t= Poplavszkij érkezése (logikus, elvárható mozzanat, de sem a társadalomképhez, sem a moszkvai zűrzavarhoz nem járul hozzá érdemben) -> 4

t_t= filmes megoldások (felszabadítják a helyszín korlátait, más síkot hoznak létre, bár néha indokolatlanul eltávolítanak) -> 8

sz_t= Szarvas József (Bulgakovnál Jesua kisember, akiben hol a szellemi magasabbrendűség, hol a fizikai kiszolgáltatottság kerül felszínre, a színészi játékban pedig egyik sem volt elég erőteljes) -> 7

m_t= a bál résztvevőinek megalkotása (mindenki túl régen élt, és mindenki gyilkolt, semmi dantei változatosság) -> 7

Helyettesítsünk be!

bal oldal: 2×6(4 + 8 × 7) = 720

jobb oldal: 7(7 × 8 + 7 × 10) = 882

720 < 882 -> az egyenlőtlenség teljesül

3.) belátjuk a tételt a maximális értékekre

Képletünk: 2 (d_m + t_m × sz_m) < (x + y)m_m
k o

2o(d_m + t_m × sz_m) < k(m_mx + m_my)

Határozzuk meg a változók maximális értékeit!

d_m= a Mester és Margarita találkozásának megjelenítése (elmesélés helyett a szemléltetés mindig jobb, és nagyon hatásos, ha ugyanaz a tér két helyszín egyszerre, főként, ha az egyik szereplő hol itt van, hol ott) -> 9

t_m= Bengalszkij fejének eltüntetése (amit elvesztettünk a villamosnál, azt itt visszanyertük, főként mert a meglepetés erejével hatott, és a szemünk előtt játszódott le) -> 10

sz_m= Csankó Zoltán (jó macska, nem lehet belekötni) -> 10

m_m= Woland kíséretének története (a történet, a világkép teljességéhez hozzátartozik, hogy az ő jelenlétüket is megmagyarázzuk, és amellett, hogy frappáns, nem lóg ki a történetből) -> 10

Helyettesítsünk be!

bal oldal: 2×6(9 + 10 × 10) = 1308

jobb oldal: 7(10 × 8 + 10 × 10) = 1260

1320 < 1260 -> ellentmondás

Sejtés: Az (x; y; m) koordináták által kijelölt és a regényt szemléltető pontba mutató, az origóból kiinduló előadási irányvektor az esetek nagy százalékában nem éri el az (x; y; m) pontot.

Bizonyítás:

Alakítsuk át az egyenlőtlenséget.

2 (d + t × sz) < (x + y)m
k o

2o(d + t × sz) < km(x + y)

Helyettesítsünk be.

2 × 6(d + t × sz) < 7m(8 + 10)

12(d + t × sz) < 126m

d + t × sz < 10,5m

Namármost.

Mind a négy ismeretlen 10 értéket vehet fel.

Azaz a lehetséges kombinációk száma 10 × 10 × 10 × 10 = 10000.

Tekintsük a legegyszerűbb lehetőséget, mely esetben m = 1.

Ekkor a jobb oldal értéke 10,5.

Zongorázzuk végig a bal oldal változóinak variációit.

1 + 1 × 1 = 2 < 10,5 -> az egyenlőtlenség teljesül

2 + 2 × 2 = 6 < 10,5 -> az egyenlőtlenség teljesül

3 + 3 × 3 = 12 -> az egyenlőtlenség nem teljesül

Tehát 10 esetből 2 esetben teljesül az egyenlőtlenség.

Amennyiben a változók egyforma értékeket vesznek fel.

Amennyiben nem…

(A szerzö agyában ekkor megpattant egy ér. Feje rövid ingadozás után nagyot koppant az asztalon, nyomorultra rágcsált ceruzája a padlóra hullott. Az utolsó kép, mely a retinájára égett, büszkesége, a 27 és fél centiméteres, gyufaszálakból épített Eiffel-torony volt.)