Believing that nothing is done without trying

Ébredés után olyan szelídnek és simulékonynak éreztem magam, mint egy álmos, fogatlan kismacska két hónap jegyestanácsadás után. Furcsa érzés volt. Nem tudom, van-e összefüggés, de kedvem lett újra megpróbálkozni az Igazából szerelemmel, amit még egyszer sem bírtam húsz percnél tovább. (Pár napja láttam belőle egy részt, amit eddig nem, és érdekel, hogy mi lesz Alan Rickmannel meg a nőjével. Nem, lehet, hogy nincs összefüggés.)

Szerintem Isten egy hatalmas kandúr, aki alkalmanként a hátamra fektet, és alaposan végignyalogat emberhosszú nyelvével, ami nagyon megnyugtató, pihentető és szeretetteljes dolog. Jó vele. (Gyakran pedig oldalba döfköd a nedves orrával, hogy mozduljak már, tanuljak meg vadászni, és hozzám vág egy harcias egeret.)