web analytics
Legutóbbi hozzászólások
Archívum
Kategóriák

Míg anyagot gyűjtöttem Kazinczy Hamlet-fordításáról szóló dolgozatomhoz, pihentetésül Almási Miklós-kritikát olvastam egy ’83-as Népszabadságban, Székely Gábor Ahogy tetszik-jéről. Jó volt. El tudtam képzelni az előadást. Nekem ez nagy dilemma, hogy annak szóljon-e egy kritika, aki már látta az előadást, annak, aki még nem látta, de meg szeretné nézni, vagy annak, aki nem is fogja látni, de azért képben akar lenni. Bármit is akart Almási, a harmadik típust sikerrel elégítette ki.

Mire megfogalmaztam ezt a szép mondatot, teljesen elfelejtettem, hogy miről akartam írni.

Tegnap láttam egy Pom-pomot. Nemrég rájöttem, hogy a rajzfilmekben igen sok, a mindennapi életben gyakran hasznosítható mondat hangzik el. Azóta tollal-papírral ülök le mesét nézni. Eme epizód gyöngyszemei:
Picur, lukas a fa! (Ezt Pom-pom mondta Picurnak, amikor a nagy esőben beálltak a fa alá.)
Ajjaj! Lukas a kuka! (Ugyanő pár próbálkozással később, amikor egy nagyméretű szemetesben kerestek menedéket – és itt is maradtak az epizód végéig. Képzelhetjük, milyen kellemes napja volt Picur padtársának.)
Igazán találkozhatnánk az egylábú esernyőmadárral! (Már tudom, mit fogok mondogatni borús napokon.)
Én most nem tudok repülni. Nemrég uzsonnáztam.
(Jó kifogás, Gombóc Artúr, jó kifogás.)

Na, dolgozzunk tovább. ("Hajj, ezek a mai fiatalok! Csak a szex, a szipó! Mi lesz ennek a vége? Hová jutunk így?")