Hát nem sok kép lett. Itt mondjuk az ötből négy lányról tudok írni. Bal első igen bájos (a szája kicsit emlékeztet az egyik új színházas stúdióséra, akit kedvelek), néha küszködik a hangokkal, de kellemes. Bal második hihetetlenül kecses, gyönyörűen mozog (bár kicsit vékony ahhoz, hogy gusztusosan lehessen öltöztetni), a hangja tök profi (nekem néhol már kicsit operaénekesnős – ezt nem bírtam a szegedi Csárdáskirálynő primadonnájánál sem), nyilván nem volt vele gond a vizsga értékelésénél. (Mivel az első sor olyan furcsán és hirtelen megtelt emberekkel, mire bementünk a terembe, azt gondolom, a vizsgabizottság ült ott csatasorba. Bóta Gábor volt az egyetlen, akit felismertem.) A harmadik csajnak van szerintem a legkevesebb hangja, de nagyon energikus – azért Soltész Bözsét jobban szerettem a Gyere, csókolj meg szaporán, tubicám közben. Ezt valahogy elrontották (a srácnak talán még kevesebb hangja volt), kicsit dühös voltam rájuk. A negyediknek kimondottan bombasztikus hangja van. Nyilván nem tud kiénekelni annyit, mint a második, de sokkal élettelibb (és hát igen, ez jobban illik az operetthez), némely mélyebb és hangosabb pillanatban Meskó Tímeára emlékeztetett. Az ötödik lány lemaradt, őt is nagyon szerettem, hihetetlen ragyogás sütött a szeméből, meg a hangjával is tudott bánni.

Jobb első pedig a végbélrákos. Nagyon jó karakter. Szimpi.