Ki leszek én, ha magam rosszul festem?
Van abban valami tarthatatlan (miért tartom mégis?), hogy egy átlag napomnak kb. az ötven százalékát folyamatos és aktív rettegéssel töltöm. Próbálom megfogalmazni, hogy mitől, miért, hát újra csak ez jön ki. (Mert tökéletesre írtam, azért.) A fennmaradó idő többnyire bambulás a buszon (ezt hogy szeretem újabban!), reggeli-esti készülődés, alvás. (Álmomban sosem rettegek.) Bele sem merek gondolni, honnan veszem ehhez az energiát.
