Mégis pálcáért nyúl az Élet tanár úr
Na most lehet, hogy tényleg ideje felfrissítenem megmaradt fizikai tudásom sarokba söpört kis morzsáit (és itt most nem feltétlenül a Mészáros [nomen est omen] professzor vezette biofizika gyakorlatokra [vegyék tudomásul, időutazás pedig NEM LEHETSÉGES, ÉS BÁRKI, AKI ILYET ÁLLÍT, az HAZUDIK!!! <üvöltés, őrjöngés, habzó száj>] gondolok), ha „a c hang rezgésszáma 262 Hz” mondat olvastán az első reakcióm, hogy miafasz, a c nem zöngétlen hang? (Még kínosabb, hogy ezt is megkérdőjelezem.)
Egyébként miután tesómnak elmeséltem, mennyit szenvedtem egy ötödikes számsor megfejtésén (illetve a megfejtés ott volt a dolgozatfüzetemben, de így is csak másnap a buszon jöttem rá a szabályra), kifejeztem aggodalmamat az elvonatkoztatási képességemmel kapcsolatban, és hogy mennyire másképp gondolkodunk, ahogy egyre többet tudunk és mennyire más műveleteket végzünk, majd hosszan ecseteltem a rezgőmozgás leírásának abszurditását, és megfogalmaztam mágnesességproblémámat, érdembeli válasz helyett mindössze ennyit mondott: „Úristen, te KURVÁRA unatkozol!”.
Ami egyáltalán nem igaz, rég élveztem ennyire a hétköznapjaimat.