Serken, talpra ugrik, puskatust ragad

Hatalmas [fütty] [fütty] [fütty] annak [fütty] [fütty] a dilettáns [fütty]-ébe, aki ezt a szöveget (-> http://mek.oszk.hu/02500/02579/mp3/2748af00.mp3 <-) megírta, meg Szoboszlai Éváéba (bárki is legyen az), aki felolvasta. "Megpillantották a messze távolban Vadmacska szigetét", "elvitorlázhassanak a… [szünet] [szünet] [szünet] [szünet] Fecskén", "belefulladjanak" belefulladnak helyett, meg "Szuzán Uólkör", fákjú. Miért kell ezt csinálni, ha nem értenek hozzá? Hogyan képes bárki, aki egyszer is elolvasta a regényt, Vadmacska szigetének hívni a Vadmacska-szigetet? Normális? Aztán mi az, hogy a szó szerinti idézeteket nem szó szerint idézzük? Hanem ráadásul olyan torzítással, ami tök mást jelent, mint az eredeti? Meg miért kell általános iskolás tanítónő modorában olvasni? És ha már igen, miért akar bizonyos pontokon úgy tenni, mintha nagy művész lenne, és tudna játszani a hangjával? Még olvasni sem tud, megáll a tulajdonnevek előtt, és látom lelki szemeimmel, ahogy közelebb hajol a papírhoz, majd némán betűzi magában, mielőtt kimondja. Miféle elmeroggyantak kapnak pénzt azért, hogy létrehozzák ezeket a hangoskönyveket? És kitől? És miért nem találta még fel senki a digitális könyvégetést, hogy megszabadítsuk a világot az effajta szennyektől?

Olvasószerkesztő akarok lenni most már tényleg, minimum.
(Vagy cenzor. Kíméletlen.)