Te nem szeretsz, én nem szeretlek téged

Karsai nem szereti a plexikockákat.

Vuhh, folyik a víz az utcán. Ebben a cipőben nem tudok átrohanni egy kajahelyre sem. Nyilván pont ezért jó sokan maradtak itt, bár jelentős tömeg ácsorog az előtérben, a lépcsőházban is. (Bereményi-rím az ácsorog-rácsorog? Cseh Tamás hangján hallom.)

A "miért ne?" elégséges érv-e ahhoz, hogy valamit megcsináljunk. Mondta Csáki Judit.

Hú, végre jól lehúz valamit.

Az idézőjel veszélyes írásjel.

Simon Balázs hasonlóságot fedezett fel a munkamódszerben (sajátja és ezen előadás alkotóié között), mhm, simán el tudom képzelni, hogy ugyanígy szidják a Neszét.

Bodolay szerint elképesztő ez az otrombaság, amivel a magyar színházi szakma fogadja ezt az előadást, meg hogy mennyire előítéletesek és egyáltalán nem nyitottak.

No. Kezdem úgy érezni, hogy érdemes itt ülni úgy is, hogy nem láttam az előadásokat. (Arról nem is szólva, hogy közben abbamaradt az eső.)

Hú, de befeszítették a fejüket Karsaiék. Csáki Judit oda se néz.

Simon Balázs bevallja, hogy képzeleg a saját előadásairól. Mint nyilván mindenki más is.

(Csáki hosszan fejtegette az imént, hogy mennyire nem az a kérdés egy ilyen tetszik/nem tetszik helyzetben, hogy ki a csököttebb agyilag. [Bár azt hiszem, általánosítok. Ő igazából arról beszélt, hogy attól, hogy Bodolay ennyire odáig volt az előadásért, még nem kéne a többieket korlátoltnak bélyegezni.] [A szakmai beszélgetés szövege meghallgatható a www.poszt.com oldalon, szakmai beszélgetések menüpont, június 12., Halál-álom. Le is van írva, de mocsok szar, nem ajánlom. Neveket nem bírnak begépelni rendesen, basszus, nemhogy mondatokat.])

Azt hiszem, nem lennék a tolmács helyében. Itt mindenki beszél oroszul, és felháborodva javítgatnak. Sokszor tök lényegtelenül.

Hm. Bodolay át is veszi a fordítást.

Nagyon mókás ez a beszélgetés. Rendező (Vlad Troickij) szerint a tetszik/nem tetszik kategóriák használata méltatlan egy ilyen vita színvonalához. Mást várt? 🙂

Ezek után sokkal nagyobb kedvem van folytatni a Melchiades-beszélgetéseket.

Bárhogy is, most muszáj elmennem ebédelni.