Úgy vagyok ezzel, tudod: én mindig lehetetlent akarok

Ha össze tudnék spórolni 270 ezer forintot, most rögtön felmondanék a munkahelyemen, két hónap (mit két hónap: ha tartom a jelenlegi tempót, két HÉT) alatt feltolnám annyira a mellékeseimet, az egyéni vállalkozásomat és az alapítványt, hogy a harmadik hónapra, mire meglesz az új állásom (három hónapra terveztem a megtakarítást), már nem is kell új állás.

Ez az egyik mai tervem, és körülbelül öt perc kellett, hogy rájöjjek, a munkaviszony megszűnésével máris fizethetném az ev járulékait, ami több lenne, mint amennyit keresek vele, szóval a fenébe, ha lenne épp 270 ezer forintom, vagy valami izmos kickstarter kampánnyal összegyűjteném hirtelen holnap, akkor is be kellene mennem hétfőn.

A másik mai tervem, hogy első kiadásokból gyűjtöm össze a Szabó Magda-összest, sikerrel dübörög előre: hármat meg is rendeltem a bookline-on, ÖSSZESEN 1800 forintért. (Ami egyébként botrány.) Az őzzel lesznek problémák, már most látom, de én nem vagyok türelmetlen.

Mennyivel többre becsüli ez a rendszer a fogyasztókat, mint a termelni vágyókat, azért felháborító.