És hogy ha szégyellnéd, ne is nézz rám

Elkezdtem egy blogbejegyzést a családon belüli agresszióról, és a verbális agresszióról szóló bekezdéshez illusztrációkat kerestem a Mesterrel való levelezésemből.
Sajnos túlságosan visszamentem az időben, 2007 minden szarjával együtt azért elég jó évünk volt, felszabadult közös nyaralás, rengeteg program, projektek, és megint azt érzem: igenis van olyan, amíg még több a jó, mint a rossz, hogy kibírja az ember azt a kis kiabálást, gyomorgörcsöt meg efféléket (pláne ha úgy érzi, hogy ő a hibás), van az a pont, ameddig megéri, mert szeretni SOKKAL JOBB, mint szeretve lenni.

És én nagyon szerettem.

Tényleg lehet, hogy kurvára emancipált vagyok.