web analytics
Legutóbbi hozzászólások
Archívum
Kategóriák

Monthly Archives: október 2011

Korszakok válása, mikor az istenek

Nagyon sok kommentet, e-mailt, sms-t, hívást és tête à tête kinyilatkoztatást szeretnék arról, hogy bizonyos dolgok a továbbiakban is úgy fognak történni, ahogy eddig történtek, bizonyos dolgok úgy, ahogy korábban voltak, egyes dolgok pedig sokkal-sokkal jobban, mint eddig bármikor. Hogy sokszor aludni is ott marad valaki. Hogy ez végre most jó lesz.

Mert be vagyok ám fosva rendesen.
(Az igentmondós filozófia bekaphassa.)

Oh we are daytime friends and nighttime fools

A tegnap estéről meg ennyit:

Vadmalac: Ez béna volt.
Én: Béna, de jó.
Vadmalac: Nem, béna. … Nem tudom, jól értetted-e.

Vadmalac: Van még mákos kifli.
Én: Nem annyira szeretem a mákos dolgokat.
Vadmalac: De miért, a mák miatt?
Én: Igen. A kiflit szeretem.

Esküszöm, emiatt volt az egész. (AZ a videó még nincs fenn, de feltételezem, a többi is hozza a színvonalat. Második sor. Brrr.)

Jól tudom, kéne

“Mindenkinek csak egyvalaki jut, akinek a nevét elkiálthatja a halál pillanatában.”

Csak ennyit szeretnék mondani.
Miközben csendben belehalok.

(Egyébként a válasz igen. Nagymamám magyartanára Németh László előtt Szabó Magda volt. Ezt a családból többen tudták, és senki nem értette, hogy nekem miért ekkora ügy. Amire csak ennyit mondok: BAH. És valamit gyöngyökkel és disznókkal.)

Mégis pálcáért nyúl az Élet tanár úr

Na most lehet, hogy tényleg ideje felfrissítenem megmaradt fizikai tudásom sarokba söpört kis morzsáit (és itt most nem feltétlenül a Mészáros [nomen est omen] professzor vezette biofizika gyakorlatokra [vegyék tudomásul, időutazás pedig NEM LEHETSÉGES, ÉS BÁRKI, AKI ILYET ÁLLÍT, az HAZUDIK!!! <üvöltés, őrjöngés, habzó száj>] gondolok), ha “a c hang rezgésszáma 262 Hz” mondat olvastán az első reakcióm, hogy miafasz, a c nem zöngétlen hang? (Még kínosabb, hogy ezt is megkérdőjelezem.)

Egyébként miután tesómnak elmeséltem, mennyit szenvedtem egy ötödikes számsor megfejtésén (illetve a megfejtés ott volt a dolgozatfüzetemben, de így is csak másnap a buszon jöttem rá a szabályra), kifejeztem aggodalmamat az elvonatkoztatási képességemmel kapcsolatban, és hogy mennyire másképp gondolkodunk, ahogy egyre többet tudunk és mennyire más műveleteket végzünk, majd hosszan ecseteltem a rezgőmozgás leírásának abszurditását, és megfogalmaztam mágnesességproblémámat, érdembeli válasz helyett mindössze ennyit mondott: “Úristen, te KURVÁRA unatkozol!”.

Ami egyáltalán nem igaz, rég élveztem ennyire a hétköznapjaimat.

Who let the dogs out

Nagy úr
a láthatatlan póráz.
Akkor is,
ha te bújtál bele,
és szájkosárba önként dugtad orrod,
de a csatját, azt titokban oldva hagytad.

Egyik nyárfa, másik nyírfa

Pici Húgom megtalál egy hetek óta keresett tárgyat valami magától értetődő helyen, amit amúgy már legalább négyszer átfésült. Ilyenkor felkiált: Ó de jó! Megvan! És tapsikol. (Nem afféle bugyuta módon, hanem igazán kedvesen.)

Megtalálok egy hetek óta keresett tárgyat valami magától értetődő helyen, amit már legalább négyszer átfésültem. Amit én ilyenkor mondani tudok, hogy a KURVA ANYÁD.

Ebből persze nem következik semmi, csak úgy eszembe jutott, és szépnek találtam.

Szalvétád, azt kösd csak fel, chérie

Námbör ván olcsókaja, Elvetemültnek dedikálva.

Két konzerv sertésmájkrémet keverjünk össze két konzerv szardíniával és egy apróra vágott paradicsommal. Adjunk hozzá másfél késhegynyi kakukkfüvet, bazsalikomot, fokhagymaport és egy késhegynyi borsot.
Töltsünk meg a masszával három nagy darab felezett paprikát (azaz hat felet), és dobjuk be a sütőbe. Vegyük ki, mielőtt a paprika szottyadni kezdene, szórjuk meg az olcsó parmezánutánzattal, amit a múltkor tévedésből vettünk, majd három darab, cikkekre vágott paradicsommal és hat darab pirítóssal, továbbá három kés-villa-szalvéta szettel tálaljuk.

“Hát nem lenne helyes, ha olyan ember mondaná meg, mit csináljunk, aki nem hord keménykalapot!”

Délután ír cseten a nagynéném, hogy olvastam-e a Blikket.
(Most tekintsünk el attól, hogy mi a vátdöfákkot feltételez rólam.)
Majd pediglen ezzel folytatja:

“Dörner uj nevet adna a szinháznak Hátország Szinháza

ide is belopózott a politika”

Bár még mindig az az alapértelmezés, hogy amit én tudok, azt nyilván más is, mostantól leszarom, ki mit gondol, amíg vannak nálam tájékozatlanabbak, nem játszom azt, hogy nem állok le velük vitatkozni, mert minek. Ha ebben az országban vannak emberek, akik a Blikkből tájékozódnak és ennek alapján hoznak döntéseket, akkor 1. a bulvármagazinok hihetetlen, ijesztően nagy politikai erőt képviselnek, vajon jó kezekben vannak? 2. HOVÁ JUTUNK ÍGY??

(Ide? Ez már az?)

Szóval megtaláltok a tetőcserepek mögött.