web analytics
Legutóbbi hozzászólások
Archívum
Kategóriák

Monthly Archives: április 2011

A fülbe lopakodott

Szavakkal ki sem tudom fejezni, mennyire fantasztikusnak és gyönyörűnek és bájosnak és katartikusan szívdobogtatónak találom ezt a Gücülke-feldolgozást. Kivitelezésben a Micimackó-rövidfilmhez tudnám mérni, ami különbség, hogy itt sokkal jobb az alapanyag. Minden mesének / ifjúsági műsornak / előadásnak ilyennek kellene lennie! A történet izgalmas, tartalmas, szeretnivaló, jóra nevelő, korhatártalan, nem bugyuta, igényes, dramaturgiailag és stilisztikailag rendben van. A darab majdnem szöveghű, minden változtatást örömmel üdvözöltem benne (és nem azért, mert az eredeti rosszabb, hanem mert így kell ügyesen adaptálni) (bár az utolsó részt még nem adták le). És a színészek! És a koncepció! És a rendezés! Mestermű. Eszenyi zseniális, Stohlba egyenesen beleszerettem, pedig hát nem, na meg László Zsolt! (Ha nem tudnám, hogy ez '98, azt hinném, kiugrott egy kicsit a Gilmore Girlsből.) Senki nem gügyög, nem nézi hülyének a hallgatót, nem feledkezik bele a saját hangjába, az egésznek van egy szépen feszített tempója (lehet, hogy az én gyerekkoromban ez még követhetetlenül gyorsnak számított volna, de ma igazán nem), épp megfelelő mennyiségű öniróniával játszanak, és egyszerűen annyira KEDVES az egész, hogy legszívesebben minden lefekvés előtt ezt hallgatnám. Meg az effektek!

Hát…!

(Egy kicsit úgy érzem, fel kéne háborodnom, amiért a cica meg a sün barátságából párkapcsolatot csináltak, igen, Naplopó még ráadásul a házába is próbálja csábítani Gücült, de annyira… hm, kifogytam a jelzőkből… tüneményesen, és igen, erotikusan is játszanak, hogy nem tudom nem ellenállhatatlanul elragadónak találni.)

Van énnekem is nefelejcses tányérom, de ettől még pont nem kéne nyerssonkát erőszakolnom másokra, ez is egyfajta tanulság…

"Inkább megkeresem ezt a sünt, aki állítólag szeretni fog engem." 🙂

A fülbe lopakodott

Szavakkal ki sem tudom fejezni, mennyire fantasztikusnak és gyönyörűnek és bájosnak és katartikusan szívdobogtatónak találom ezt a Gücülke-feldolgozást. Kivitelezésben a Micimackó-rövidfilmhez tudnám mérni, ami különbség, hogy itt sokkal jobb az alapanyag. Minden mesének / ifjúsági műsornak / előadásnak ilyennek kellene lennie! A történet izgalmas, tartalmas, szeretnivaló, jóra nevelő, korhatártalan, nem bugyuta, igényes, dramaturgiailag és stilisztikailag rendben van. A darab majdnem szöveghű, minden változtatást örömmel üdvözöltem benne (és nem azért, mert az eredeti rosszabb, hanem mert így kell ügyesen adaptálni) (bár az utolsó részt még nem adták le). És a színészek! És a koncepció! És a rendezés! Mestermű. Eszenyi zseniális, Stohlba egyenesen beleszerettem, pedig hát nem, na meg László Zsolt! (Ha nem tudnám, hogy ez ’98, azt hinném, kiugrott egy kicsit a Gilmore Girlsből.) Senki nem gügyög, nem nézi hülyének a hallgatót, nem feledkezik bele a saját hangjába, az egésznek van egy szépen feszített tempója (lehet, hogy az én gyerekkoromban ez még követhetetlenül gyorsnak számított volna, de ma igazán nem), épp megfelelő mennyiségű öniróniával játszanak, és egyszerűen annyira KEDVES az egész, hogy legszívesebben minden lefekvés előtt ezt hallgatnám. Meg az effektek!

Hát…!

(Egy kicsit úgy érzem, fel kéne háborodnom, amiért a cica meg a sün barátságából párkapcsolatot csináltak, igen, Naplopó még ráadásul a házába is próbálja csábítani Gücült, de annyira… hm, kifogytam a jelzőkből… tüneményesen, és igen, erotikusan is játszanak, hogy nem tudom nem ellenállhatatlanul elragadónak találni.)

Van énnekem is nefelejcses tányérom, de ettől még pont nem kéne nyerssonkát erőszakolnom másokra, ez is egyfajta tanulság…

“Inkább megkeresem ezt a sünt, aki állítólag szeretni fog engem.” 🙂

Te bolond lány, a vesztedbe futsz

Tegnap éjfél körül átszaladtam a boltba. Mármint szó szerint.
Három lépés után majdnem meghaltam. Valamit nagyon rosszul csinálok térdileg (is), azt hiszem.
(És a legszörnyűbb, hogy nem hagytam abba a futást.)

—————
ÍZÜLETI MEGBETEGEDÉSEK
Testi szint: ízületek (mozgékonyság, artikuláció)
Tüneti szint: makacsul ragaszkodni valamihez, túlzásokba esni, túl messzire menni; valakit elijeszteni, eltaszítani, rendre utasítani; túlfeszített, "kifacsart" állapot.
Feldolgozás: egyenesbe hozni egy ügyet, kiállni valamiért; túllépni saját határainkon; valakit erélyesen elhárítani; valakinek határozottan megmondani a véleményünket; helyre tenni, kiigazítani, egyenesbe hozni a dolgokat; lazító-feszítő gyakorlatokat végezni (Jacobson-tréning).
Feloldás: a megfelelő oldalra állni (a megfelelő hozzáállással); megismerni saját határainkat, és átlépni rajtuk; a saját lehetőségekhez képest cselekedni.
Ősprincípium: Merkúr/Jupiter (túlnyújtás)/Szaturnusz (megmerevedés)/Uránusz (taszítás)/Plútó (ütközés)

TÉRD
Szimbolikus jelentés: alázat, a letérdelés a világon mindenütt az alázat gesztusát jelenti: pukedli, letérdelés a templomban, "térdre rogyni"; megalázás: "térdre kényszerít valakit", "térdére fekteti"; félelem: remegő térdek.
Feladat, témakör: térden jobban meg tudjuk adni a tiszteletet a fölöttünk állónak, mialatt magunkat alárendeljük, kisebbítjük (fizikai értelemben is); a tisztelet és az alázat kifejezése (Istennel, korábban pedig a királlyal szemben); leereszkedni a Földanyához; az Istenre vonatkozó hierarchia elismerésének kifejezése.
Ősprincípium: Szaturnusz.

(Dahlke.)
—————

Nemtevagy

Tapogasd végig magadat, hogy megérezd a nemtevagy világot kérgesedő felületeden. Elterültél magad körül, hogy megvédd látszatodtól. Te őrzője a semminek. Te bátor. Kire villognak szemeid? Már fegyvereid sincsenek.
Pedig
látod
a hajnal is
belekékül
az erőlködésbe,
hogy tessék neked.

(Papp Zoltán.)

Te bolond lány, a vesztedbe futsz

Tegnap éjfél körül átszaladtam a boltba. Mármint szó szerint.
Három lépés után majdnem meghaltam. Valamit nagyon rosszul csinálok térdileg (is), azt hiszem.
(És a legszörnyűbb, hogy nem hagytam abba a futást.)

—————
ÍZÜLETI MEGBETEGEDÉSEK
Testi szint: ízületek (mozgékonyság, artikuláció)
Tüneti szint: makacsul ragaszkodni valamihez, túlzásokba esni, túl messzire menni; valakit elijeszteni, eltaszítani, rendre utasítani; túlfeszített, “kifacsart” állapot.
Feldolgozás: egyenesbe hozni egy ügyet, kiállni valamiért; túllépni saját határainkon; valakit erélyesen elhárítani; valakinek határozottan megmondani a véleményünket; helyre tenni, kiigazítani, egyenesbe hozni a dolgokat; lazító-feszítő gyakorlatokat végezni (Jacobson-tréning).
Feloldás: a megfelelő oldalra állni (a megfelelő hozzáállással); megismerni saját határainkat, és átlépni rajtuk; a saját lehetőségekhez képest cselekedni.
Ősprincípium: Merkúr/Jupiter (túlnyújtás)/Szaturnusz (megmerevedés)/Uránusz (taszítás)/Plútó (ütközés)

TÉRD
Szimbolikus jelentés: alázat, a letérdelés a világon mindenütt az alázat gesztusát jelenti: pukedli, letérdelés a templomban, “térdre rogyni”; megalázás: “térdre kényszerít valakit”, “térdére fekteti”; félelem: remegő térdek.
Feladat, témakör: térden jobban meg tudjuk adni a tiszteletet a fölöttünk állónak, mialatt magunkat alárendeljük, kisebbítjük (fizikai értelemben is); a tisztelet és az alázat kifejezése (Istennel, korábban pedig a királlyal szemben); leereszkedni a Földanyához; az Istenre vonatkozó hierarchia elismerésének kifejezése.
Ősprincípium: Szaturnusz.

(Dahlke.)
—————

Nemtevagy

Tapogasd végig magadat, hogy megérezd a nemtevagy világot kérgesedő felületeden. Elterültél magad körül, hogy megvédd látszatodtól. Te őrzője a semminek. Te bátor. Kire villognak szemeid? Már fegyvereid sincsenek.
Pedig
látod
a hajnal is
belekékül
az erőlködésbe,
hogy tessék neked.

(Papp Zoltán.)

Van úgy, hogy az egész szabad, jóízű nevetés

Már megint mohó voltam. Mindig ez van. Mert olyan jó ötletnek tűnt átsétálni a hídon, frissíteni a regisztrációmat és kivenni a Mi lesz veled, Eszterkét. Ha meglett volna. De nem. És még mindig jó ötletnek tűnt a polcok között böngészni. Élmények nagy vágyása, jaj. A pénztárnál azért kezdett megjönni az eszem, négyből csak két címet mondtam.

Na de mégis MIKOR, hogy nézek én meg két filmet holnap estig?? Mit gondoltam?

De jaj, már forog is… Halász Judit, legalább ő, Bálint András, és az emlékezet… képek felmerülnek, majd el… suhannak, visszaszállnak… szép.