Monthly Archives: június 2011
És az árából vettünk egy labdát
Vecsó: bonyolult egy nőszemély vagy te
😀
folkus: vagy túl egyszerű
Vecsó: de ha híres pszichológus leszek az miattad lesz:D
folkus: :-))))
majd tartom a markomat
Vecsó: a markodat?
folkus: azt
Vecsó: a te százalékod elmegy majd a kezelésedre:D
Mit lehet még ehhez hozzáfűzni? :-))
Felfedezzük a régi hangokat
Szerintem szintet léptem: mintha direkt nem aludnám ki magam, hogy legyen okom megvenni a reggeli kis enerdzsidrinkemet. Élvezem az utazást! Így. Kortyonként. (És ha olyan sokan vannak a buszon, hogy felmelegszik, mire ki tudom nyitni, attól kifejezetten ingerült leszek.)
Szóval épp kapóra jött Jump, akit addig nyaggattam telefonon mindenféle izékkel, míg végül átjött a gitárjával. (A fémhúrossal.) Voltak alapvető problémáim, de biztos voltam benne, hogy az este végére én csehtamást fogok gitározni. (Muhaha.) Természetesen nem így lett, de őt azért rávettem, hogy látatlanban, nem, hallatlanban játsszon el egyet csak a tabok alapján, kotta nélkül, és krrrvajó lett, bónuszként rájöttem, hogy sosem a szövegmegjegyzési memóriájával voltak problémák, hanem a szövegolvasásival (mire kijön a száján, már más, pl. látod, azt mondtad megint, látod, azt mondtad pedig helyett, holott ott van előtte a szöveg). Kiderült, hogy a Csönded vagyok akkordjai egy az egyben a Nothing else matters. Ej, ez a Metallica!! Valami C-dúr – E-moll ujjgyakorlatnál pedig elpattant a D húrom, és nem, nem ott, ahol előtte, és nem azért, mert rosszul kötöttem vissza… Innentől sajnos az övén kellett folytatnom. A fémhúroson. Még élek, bár kicsit fáj a gépelés. Egy körül nekiláttam csirkecombot sütni. Idióta dalokat néztünk a jutyúbon, amíg megettük. (Madam X-otic szerencsére nem került elő.) Megtaláltuk egymást a fácsén (nem hiszem el, hogy egy éve fönn van, és csak most… ccchhh). Kisegítettük Vadmalacot, aki síkvízzel bajlódott. (Nem, ne kérdezzétek, mi az, vagy hogy miért ez a neve.) Aludni tértünk. És sikerült pont akkor felkelnem, amikor ébresztett a telefon…
Még több ilyen estét! Egészen olyan volt, mint csikóéveinkben! (Látod, azt mondtad pedig, hogy elenyészett örökre…)
Kell az a pont
Bemászott egy kis bogár a billentyűzetembe, a pont alá
A hátára fordult, és nem mozdul, a segítséget pedig nem fogadja el
Meddig leszek ponttalan? jaj
Jó, hogy nem az enter alá ment
Ki leszek én, ha magam rosszul festem?
Van abban valami tarthatatlan (miért tartom mégis?), hogy egy átlag napomnak kb. az ötven százalékát folyamatos és aktív rettegéssel töltöm. Próbálom megfogalmazni, hogy mitől, miért, hát újra csak ez jön ki. (Mert tökéletesre írtam, azért.) A fennmaradó idő többnyire bambulás a buszon (ezt hogy szeretem újabban!), reggeli-esti készülődés, alvás. (Álmomban sosem rettegek.) Bele sem merek gondolni, honnan veszem ehhez az energiát.
Bocs, ha kicsit köcsög vagyok
Lélekszáma: 0.
És néha magunk elől is megszökünk
„folkus: és még mindig nem értem, miért nem lehet e-mailben megbeszélni
[…]
folkus: de én nem hiszem, hogy a személyes jelenlétem nagyon előremozdítaná a tárgyalásokat
teljesen jól kommunikálok messziről
Vadmalac: hát azért… de végül is belegondolva, messziről talán jobban is kommunikálsz
folkus: ugye
Vadmalac: de azért mi értékeljük a személyes jelenléted 🙂„
Ez lenne a barátság? 🙂
Jóféle!
Vagy egyszer majd továbbmegyünk
Megint ide jöttem vissza, ebbe a ronda, mocskos, büdös és élhetetlen városba.
Miért nem tudok egyszer máshová visszamenni?
Miért nem tudok egyszer máshová visszamenni?
Szép szőke délután
POSzT-jelentések 11.
2011.06.16. délután négy körül
Amikor a hajfestékes polc előtt hangosan töprengek azon, hogy Szandtner Annának milyen az eredeti hajszíne*, akkor azért az én formámat ismerve lehetne rá számítani, hogy ott áll a hátam mögött.
*Ez csak abból a szempontból érdekes, hogy az enyémből mennyire szőkét lehetne kihozni. Vélemény?
The streetlamp dies, another night is over
Lehet, hogy nem kellett volna meginni azt a félliteres Monstert.
(Amíg a pult mögött volt, még kívántam.)
Show me the way to the next whisky bar
Kedves idézetek ma estéről:
„- Nekem nincs lelkem.
– De van, csak nem használod.”
„Sokat válogatsz, G., azért vagy parlagon!”
„Az összes mongolt magadnak akarod!”
Közben mámorosan istállóízű holland kecskesajt, végre egy jó bor, továbbá egy svájcisapka.
