Micsoda útjaim voltak nekem
Írásaim között keresgéltem, és hát igen jókat mulattam. (Egykor írni tudtam, ma már csak mulatni.) (Azóta is mulatok életem legjobb címadásán: az Alföldi rendezte Három nővérről írt kritikám Hintázzatok csak, lányok néven nem készült el Nánay órájára.) Ez itten 2005 tavaszán született a Mester előadáselemző órájára, címtelen, olvassátok. [Nem egészen értem, miért, de a törtek nevezőjében az o mindig visszacsúszik a k mellé. Kicsit nehéz így megszövegszerkeszteni, ha nincs szövegszerkesztő. Lényeg, hogy a képletben a k az egyenlőtlenség bal oldalán található tört nevezője, az o pedig a jobb oldalié akar lenni. Köszönöm a figyelmet.]
Tétel: A Szász János rendezte A Mester és Margarita – előadás nem adja vissza Bulgakov regényének filozófiai mondanivalóját.
Bizonyítás
módja: teljes indukció
A következő képletet állítom fel:
d + t × sz < (x + y)m
k o
d:= az előadás dramaturgiája
t:= technikai megoldások
sz:= színészi játék
k:= katarzis
x:= a regény társadalomképe
y:= a regény transzcendencia-felfogása
m:= művészi kreativitás
o:= az olvasás előnyei
Tegyük fel, hogy minden változó 1-től 10-ig vehet fel értékeket. Ha minden változó maximális értékkel szerepel, akkor látjuk, hogy (10 + 10×10)/10 = 11 < [(10 + 10)10]/10 = 20. Mondhatnánk, hogy ezzel le is zártuk a bizonyítást, de ez igencsak etikátlan és leegyszerűsített megoldás lenne. Tegyünk a bal oldalra egy szorzót, az esélyegyenlőség szorzóját, melynek értéke legyen 2. Ezzel megadtuk a lehetőséget az előadásnak, hogy jobb legyen az adaptált műnél.
1.) belátjuk a tételt a minimális értékekre
Képletünk tehát: 2 (d1 + t1 × sz1) < (x + y)m1
k o
Kikötések: k≠0, mert ha nincs katarzis, akkor az nem színházi előadás, mely esetben képletünk értelmét veszti
o≠0, mert olvasásnál megadatik, hogy puha babzsák fotelben sajtos popcornt majszolgatva pont akkor tegyük le a könyvet, amikor kezdődik a Barátok közt.
2o(d1 + t1 × sz1) < k(m1x + m1y)
ahol
o:=6 (mert azért lássuk be, kényelmetlenségekkel is jár az olvasás: az orosz neveknél minduntalan vissza kell lapozni, folyton megzavarnak, amikor végre kezd izgalmas lenni, és ha lábujjunkra ejtjük a művet, az nagyon fájdalmas)
k (az egész előadásra vonatkozóan) = 7
x= értelmetlen rendőrállam, erkölcstelen, kisszerű emberek -> 8 (mintha kicsit egyoldalú lenne az ábrázolás)
y= a kereszténység motívumainak átrendezésével új, rendezett világkép kialakítása -> 10
Határozzuk meg a változók minimális értékeit!
d1= Pilátus megöleti Júdást (az előadás történéseiből ez egyáltalán nem következik) -> 3
t1= Berliozt elgázolja a villamos (elég valószínűtlen egy metróállomáson) -> 3
sz1= Rátóti Zoltán (az általa megformált Hontalanból nemhogy jó verseket nem nézünk ki, de még azt sem, hogy valaha olvasott verset) -> 4
m1= Meigel báró szerepeltetése (csak azért tűnik fel, hogy legyen kinek meghalnia) -> 3
Helyettesítsünk be!
bal oldal: 2×6(3 + 3 × 4) = 180
jobb oldal: 7(3 × 8 + 3 × 10) = 378
180 < 378 -> az egyenlőtlenség teljesül
2.) belátjuk a tételt tetszőlegesen kiválasztott értékekre
Képletünk tehát: 2 (dt + tt × szt) < (x + y)mt
k o
A kikötések változatlanok.
2o(dt + tt × szt) < k(mtx + mty)
Keressünk tetszőleges értékeket a változóknak!
(Bizonyos változóknál a legcélravezetőbb módszer, ha felcsapjuk valahol a könyvet, és rábökünk egy mondatra.)
dt= Poplavszkij érkezése (logikus, elvárható mozzanat, de sem a társadalomképhez, sem a moszkvai zűrzavarhoz nem járul hozzá érdemben) -> 4
tt= filmes megoldások (felszabadítják a helyszín korlátait, más síkot hoznak létre, bár néha indokolatlanul eltávolítanak) -> 8
szt= Szarvas József (Bulgakovnál Jesua kisember, akiben hol a szellemi magasabbrendűség, hol a fizikai kiszolgáltatottság kerül felszínre, a színészi játékban pedig egyik sem volt elég erőteljes) -> 7
mt= a bál résztvevőinek megalkotása (mindenki túl régen élt, és mindenki gyilkolt, semmi dantei változatosság) -> 7
Helyettesítsünk be!
bal oldal: 2×6(4 + 8 × 7) = 720
jobb oldal: 7(7 × 8 + 7 × 10) = 882
720 < 882 -> az egyenlőtlenség teljesül
3.) belátjuk a tételt a maximális értékekre
Képletünk: 2 (dm + tm × szm) < (x + y)mm
k o
2o(dm + tm × szm) < k(mmx + mmy)
Határozzuk meg a változók maximális értékeit!
dm= a Mester és Margarita találkozásának megjelenítése (elmesélés helyett a szemléltetés mindig jobb, és nagyon hatásos, ha ugyanaz a tér két helyszín egyszerre, főként, ha az egyik szereplő hol itt van, hol ott) -> 9
tm= Bengalszkij fejének eltüntetése (amit elvesztettünk a villamosnál, azt itt visszanyertük, főként mert a meglepetés erejével hatott, és a szemünk előtt játszódott le) -> 10
szm= Csankó Zoltán (jó macska, nem lehet belekötni) -> 10
mm= Woland kíséretének története (a történet, a világkép teljességéhez hozzátartozik, hogy az ő jelenlétüket is megmagyarázzuk, és amellett, hogy frappáns, nem lóg ki a történetből) -> 10
Helyettesítsünk be!
bal oldal: 2×6(9 + 10 × 10) = 1308
jobb oldal: 7(10 × 8 + 10 × 10) = 1260
1320 < 1260 -> ellentmondás
Sejtés: Az (x; y; m) koordináták által kijelölt és a regényt szemléltető pontba mutató, az origóból kiinduló előadási irányvektor az esetek nagy százalékában nem éri el az (x; y; m) pontot.
Bizonyítás:
Alakítsuk át az egyenlőtlenséget.
2 (d + t × sz) < (x + y)m
k o
2o(d + t × sz) < km(x + y)
Helyettesítsünk be.
2 × 6(d + t × sz) < 7m(8 + 10)
12(d + t × sz) < 126m
d + t × sz < 10,5m
Namármost.
Mind a négy ismeretlen 10 értéket vehet fel.
Azaz a lehetséges kombinációk száma 10 × 10 × 10 × 10 = 10000.
Tekintsük a legegyszerűbb lehetőséget, mely esetben m = 1.
Ekkor a jobb oldal értéke 10,5.
Zongorázzuk végig a bal oldal változóinak variációit.
1 + 1 × 1 = 2 < 10,5 -> az egyenlőtlenség teljesül
2 + 2 × 2 = 6 < 10,5 -> az egyenlőtlenség teljesül
3 + 3 × 3 = 12 -> az egyenlőtlenség nem teljesül
Tehát 10 esetből 2 esetben teljesül az egyenlőtlenség.
Amennyiben a változók egyforma értékeket vesznek fel.
Amennyiben nem…
(A szerzö agyában ekkor megpattant egy ér. Feje rövid ingadozás után nagyot koppant az asztalon, nyomorultra rágcsált ceruzája a padlóra hullott. Az utolsó kép, mely a retinájára égett, büszkesége, a 27 és fél centiméteres, gyufaszálakból épített Eiffel-torony volt.)