Ötven felett lóg a tasak, ki a mellet, be a hasat

Szögezzük le előre, hogy nekem semmi bajom az öregedéssel. Azzal van bajom, hogy elöregszik mellettem a világ (vagy én öregszem el a világ mellett úgy, hogy közben helyben állok, ezt még el kell döntenem), és amikor elgondolkodom, hogy vajon mi lett a kis szőke sráccal, aki egy évvel alattam járt suliba (Robi), akkor egy napra rá megpillantok a helyi újságban egy kopaszodó MDF-es képviselőt, aki ő, na ezzel van nekem bajom, és ez nem vicc.

Az én mikrokörnyezetemben valahogy másképp telik az idő. A Fogalmazó is csak azután jegyződött el, hogy elköltözött tőlünk.