Változunk, átformáljuk egymást, lázadunk, semmiből nem tanulunk

Már nagyon-nagyon tele van a lelkem a Nyilasokkal, a Skorpiókkal, a Vízöntőkkel, a Kosokkal, a Mérlegekkel és a Mérleg aszcendensűekkel… különösen az első hárommal, különösen a harmadik csoporttal. Azokkal, akikkel fejben vitatkozom és álmomban meccselek, és mindig, mindig ugyanarról és ugyanúgy.

Egy ideig azt gondoltam, hogy változtatnom kell a hozzáállásomon, hiszen annyira nyilvánvalóan és nevetségesen helyben járunk ezekkel a meccsekkel… de rájöttem, hogy egyáltalán nem kell változtatnom a hozzáállásomon! Csak képviselnem kell azt! Hangot adnom neki! Különben minden csak manipuláció, megint, és hiába üvöltözöm emberekkel és hiába énekelek ordítva mindenféléket álmomban.

(Amíg nem megy egyedül, kérlek, segítsetek! Kérdezzetek, zaklassatok és provokáljatok! Igeneket és nemeket akarok mondani, igent akkor, amikor igent gondolok, és nemet akkor, amikor nemet. Beszélgessetek velem, mielőtt az agyam egy leállíthatatlan azértmert-igende-nekemmindegy-milenneha centrifugává válik. Beszélgessünk, élőben, hívjatok, menjünk együtt, mert tegnap elszívtam életem ötödik szigárettjét, és nem [1] kihívásból, [2] tanulási céllal, [3] a társaság kedvéért, [4] a közös tevékenység öröméért, hanem [5] hogy meneküljek a saját fantáziám elől. Menjünk levegőre, koncertre, úszni, túrázni, perzseljen cafrangossá a nap, hogy érezzem a testem, hogy érezzem, hogy benne vagyok, mert igenis egy élmény, akkor is, ha úgy, ahogy, tépázzon meg a szél, áztasson lucskosra a zivatar, a régi árokpartokon akarok heverni angolperjével a számban, mert lehet, hogy akkor is a végletekig benne voltam saját magamban, de még csak kétszobás lakás voltam, nem egy kibaszott labirintus. Öntözzetek társaságotokkal akkor is, ha nem mindig öntözök vissza, mert elfogadni még mindig nem tudok, jól adni is csak néha, de a kettőt együtt tutira nem. Gyakorolnom kell! Mozduljunk ki!)

Mától megpróbálok őszinte lenni. Azt hiszem, amikor utoljára igazán őszinte voltam, meztelenül rohangáltam az udvaron, kiabáltam, ha pisilni kellett, és elsírtam magam, ha valaki csúnyán nézett rám.