Within the sound of silence

Már többé-kevésbé megbarátkoztam a gondolattal, hogy mindig Pécsett döglik be a fülhallgatóm. A pláza szaküzletében törzsvendég vagyok: ugyanilyet kérek, csak működőt, szoktam mondani. (Mert – bár most gyanúsnak tűnhet – ez egy jó márka.) Arra viszont nem számítottam (persze de, csak nem ebből a szempontból), hogy idén később kezdődik a POSzT. Lehet, hogy az esőzéseket megúszom, de jó eséllyel megmakkanok a vonatúton (a biciklisvagonban), ha nem pótolom sürgősen a hiányt. Holott. Annyi szabad időm sincs már addig, hogy elmenjek fülészhez. Pedig kellene.

Nem is én lennék, ha nem éreznék valamiféle összefüggést, fogalmaztam meg magamban, ahogy ezt végiggondoltam. Avagy aljas összeesküvést. Azután szörnyű gyanú vert éket elmémbe. Hátha nem a fülhallgatóm krepált be…