Zsö nö vö pá trávájjé

Nem írtam, ez általában a legtutibb jele annak, hogy élek. Közben az történt, hogy láttam Föld Színházt, Kerek a káposztát még egyszer, megjött Mekavita (de még nem sikerült mindent bepótolnunk, továbbá szomorú, hogy ő nem venne közös papír nélkül közös kocsit senkivel), voltam a fixtévében, aztán Rendezőkispajtásnál partiztunk (nagyon finom volt, és a testmozgásról is gondoskodott), aztán találkoztunk többször Vadmalaccal, meg voltunk együtt Danicseknél, de én külön is sokszor (már tud bólogatni, rém jó), aztán elmentem Vásárhelyre, és biciklitúráztam, meg volt egy gyíknyi gyors giliszta és rámcuppant egy csigusz, továbbá befizettem az osztálytalálkozót, és mikor már itt voltam Pesten, akkor megint az AKT-ot (egyébként most az van, hogy Dió nem emlékszik, hogy múltkor ott lett volna a Naszlady, ez így eléggé kellemetlen nekem, de majd utánajárok, ó, a csudába, pedig ma a Nyugatinál elment mellettem a Béla, de mindegy, úgyis hülyén jött volna ki – tegnap meg jött a Szerednyey, és jól benézett Danicsekre, de szerintem nem látta, viszont én jól láttam őt, amikor jól benéztem a kocsijába, mármint nem a babakocsiba), már nem olyan frenetikus, de nagyon örülök, hogy bővül a repertoár, másnap meg Zsukovszkijt néztünk a Szkénében, mintha pár szál kimaradt volna, de voltak vicces részek, és utána az iszogatva beszélgetést is nagyon élveztem, jó társaságban megállt az idő, legalábbis egyik óra sem járt, Vadmalaccal meg ma délután folytattuk a kicsapongást, és Misszisz Henderzon bemutatta.

És még ennél is zsúfoltabb hetek várnak rám (igen, már alig várnak, a sarkon dörzsölik a tenyerüket és élesítik a fogukat).

Továbbá ma a négyeshatoson rájöttem: élvezem, hogy gonosz, rosszindulatú és tapló vagyok. De ennél sokkal lényegesebb, hogy ágybamacska is.