Come sit beside me in your way

„Mit tudok én arról, ha igazán magányos valaki. Az olyan, mintha egy üvegházban élnél, üvegbura alatt, hívod az embereket, később már csalogatod őket, jönnek is, aztán, kopp, neki az üvegnek, csodálkozva megállnak, hallod is a koppanást, majd látod, ahogy fortyogva távolodnak.”

Esterházy felér egy pszichodráma-üléssel. Na jó, ha azzal nem is, egy playbackelőadással biztosan.