Hány cédula egy élet

Erről jut eszembe: DIPLOMA.
Legalább egy gyerek!! Fontos! Mielőtt összeaszik a méhem, és belehülyülök a gondolatba, hogy az óvodában az összes szülő egy tízessel fiatalabb lesz nálam. Ha összejön.
Hm, gondolkoztam a leszbikus szexen, de azzal ráérek még.
Megírni legalább három nyüves színdarabot.
(Összetegeződni Nánayval.)
Rendberakni végre az összes, de tényleg az összes papíromat.
Kutya. (Kerttel.)
Jogsi, és legalább egy nyomorult elektromos bicikli.
Mondanám, hogy kiverni a pénzemet a péceli ügyvédnőből, de tulajdonképpen kárpótolt az élet, amikor a tulaj fél év után sem jelentkezett lakbérért, mi pedig ajánlott felmondólevéllel elköltöztünk. (Azóta sem jelentkezett.) Szóval ez egál. (Persze Víta pénzét még kiverhetném belőle. De ez legyen az ő listáján.)
Fogszabályozás!
Lefordítani egy könyvet. (Mondjuk a Hemingway’s Chairt.) Meg egy britcomot, szinkronra. (Mondjuk az Oh Doctor Beechinget.)
Részt venni az African Impact projektben és animal care internnek lenni a Miami Tengeri Akváriumban. (Még a gyerekek előtt, lehetőleg.) Jó, ezek tulajdonképpen ráérnek negyvenig. Ha megérem. De mindenképp a gyerekek előtt!
Alapítvány, online folyóirat, meg a többi szokásos dolog, ami „három hónapon belül biztosan kész lesz végre”.
Megtanulni egy tök új nyelvet, mondjuk a lengyelt vagy a csehet.
Egy komoly hangszeren normálisan (értsd: élvezhetően és felismerhetően) megtanulni játszani. (Habár igazán megtanulhatnám már a dorombot is. De eddig még senki sem tudta érthetően elmagyarázni, hová tegyem a nyelvemet.)
Végleges szőrtelenítés!! (Úgyse lesz az, de legalább megpróbáltam.) Mondjuk praktikusan az afrikai projekt előtt.
Állatkerttúra. Egy nyáron át az összes magyarországit végigjárni. Még a gyerekek előtt! (Lehet, hogy ezt most el is kezdem.)
Talpreflexológia szakvizsga.
Kétszer körbetekerni egy kanalat. (Úgy értem… áh, bármit mondok, a Fogalmazó úgyis beleköt.) (Még csak a száznyolcvan fok felé tartok, puhafém kanálnál.)
Szerezni egy SZEKRÉNYT A RUHÁIMNAK! (Előrehozom a határidőt. A következő két hétben akarok egy szekrényt!!!)
Bátorcsajjal megfelezni egy pár óriási és eszméletlenül kényelmes fotelt. (Akkor is, ha közben mindketten összebútorozunk valakivel.)
Nyári éjfélkor találkozni Jean-Claude-dal a Champs-Elysées-n. (Na jó, ezt elengedem.)
Leforgatni legalább egy hülye rövidfilmet a hülye barátaimmal.
Megtanulni rumbázni.
Legalább egy Miszter Sikítófrászt megnézni élőben a Broadwayn, a West Enden vagy ahol játszik / fellép / dedikál / éli nyugdíjas éveit.
Hmm, megkockáztassam? Befejezni egy regényt…? Áh, nem szabad elsietni.
(Olyan nagy vágyat érzek, hogy azt írjam: megütni valakit teljes erőből. De mi van, ha nem kerülök helyzetbe? Kit kérjek meg, hogy segítsen fogadalmat teljesíteni? Ebből csak hülyén jöhetnék ki.) (Berúgni egy ajtót? Vagy legalább lyukat vágni rajta a körfűrészemmel.)
Színpadon szeretkezni. Hopp, az már megvolt…
Köztéren elénekelni a Sit On My Face című Monty Python-slágert? 🙂 Nehem, nem szopatom meg magam (ha értitek a szóviccet).

Biztos eszembe jutna még pár dolog, de most érjük be ennyivel. Aki szívesen csatlakozna bármelyik programponthoz, szóljon, és úgy időzítek. (Találkozunk két és fél év múlva, mondjuk kezdjünk a kozmetikusnál…)