Még meg se éltél egy napot, s már kapsz egy cédulát

Zenei életünkben Lomtalanítok. Kezembe akadt egy lista néhány előadáscímmel (boldog idők, amikor még a FSzEK folyóirat-olvasójában üldögéltünk Vítával, és ilyeneket keresgéltünk [meg Film-Színház-Muzsikákban vörös hajú színésznőket :-)]), amiket születésem napján játszottak itt meg ott. (A Macskákat ugye már említettem, hogy az akkor volt premier. Én meg 19:20-kor.) Viccesek, na.

A balek (Víg)
Agónia (Miskolc)
Mi újság odaát? (Kis Színpad)
Elveszett paradicsom (Józsefvárosi)
Mi lesz veled, emberke? (Thália)
Ön látta-e már a próféta lábnyomát? (Radnóti)

Majd egyszer nézek hozzájuk rendezőket meg színészt, hátha kiderül valami sorsszerű. Egyszer már kiderült egy: életem első színházi élményén (megrontásom estéjén) lehet, hogy ott volt a Mester is. Én mint általános iskolás, ő mint kezdő színikritikus.